A legtöbb fogászati kezelés konzultációval kezdődik. A páciens, azaz Ön, ekkor találkozik először a választott orvossal, ezért fontos, hogy milyen benyomások alakulnak ki Önben.

Nálunk a konzultáció több, mint egyszerű állapotfelmérés!

A konzultáció során igyekszünk minél jobban megismerni Önt, hogy valóban az Ön igényeinek leginkább megfelelő kezelést kapja meg tőlünk. Szeretnénk, ha tudná, hogy mi mindig szánunk időt Önre és a problémájára, és nem „futószalagon” látjuk el a betegeket.

Minden páciensünktől azt kérjük, hogy a konzultációra hozza magával a kitöltött anamnézis lapot, hiszen felelősséggel csak úgy kezelhetjük Önt, ha pontosan ismerjük az egészségi állapotát. Léteznek ugyanis kezelések, amiket bizonyos betegségek fennállása esetén nem végezhetünk el, ezért lényeges, hogy az anamnézis lapot pontosan töltse ki.

Az alapos orvosi vizsgálat mellett röntgenfelvétel is készül a páciensek fogairól – ezek ismeretében állítjuk fel a diagnózist, és dolgozzuk ki közösen a lehetséges kezelési alternatívákat.

A kezelési tervet orvosa Önnel szorosan együttműködve állítja össze azért, hogy Ön tisztában legyen vele, mi vár majd Önre a kezelések során. Erre azért van szükség, mert így nem érik meglepetések anyagi szempontból sem, ugyanis csak azokra a beavatkozásokra kerül sor, amit orvosával előre megbeszéltek.

A kezelési terv tulajdonképpen egy menetrend, ami részletesen tartalmazza, hogy Önnek hány alkalommal kell megjelennie a rendelőben, illetve, hogy mi történik az egyes kezelések alkalmával.

A kezelési terv a szakmaiság mellett egyben garancia is arra, hogy minden szükséges kezelést megkapjon, de ne kerüljön sor fölösleges beavatkozásokra.

A legtöbb szakember azt ajánlja, hogy a páciensek félévente, de legalább évente keressék fel fogorvosukat. Sajnos, ezt csak kevesen teszik meg, hiszen kifogás mindig akad: nincs rá idő, és a félelem is nyomos érv.

Részben ennek is köszönhető, hogy Magyarország olyan sok negatív rekordot tart a fogászati megbetegedések terén. Elsők vagyunk például a szájüregi rákok okozta elhalálozások tekintetében, de a különféle ínyproblémák is gyakoriak a lakosság körében.

Pedig a rendszeres szűrésekkel az időben felismert elváltozások meglehetősen jól gyógyíthatóak, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a kontroll fontosságát.

Ön mikor járt utoljára fogorvosnál? Régebben, mint egy éve? Ha igen, akkor ne késlekedjen tovább, foglaljon időpontot most!

Amikor valaki azt hallja, hogy fogorvos, már magától a szótól fájdalmasan rándul össze az arca. Rossz beidegződés vagy pavlovi reflex, de tény, hogy senki sem keresi fel szívesen a fogászati rendelőket.

Arról, hogy a fogászati beavatkozások teljesen fájdalommentesek, senkit nem lehet meggyőzni, hiszen valószínűleg egy rossz tapasztalatra alapozza a véleményét. És azt is túlzás lenne állítani, hogy egy fogászati kezelés teljesen fájdalommentes, hiszen egyéni érzékenységek mindig felléphetnek. Az azonban tény, hogy ma már a modern fogorvosi eszközöknek és anyagoknak köszönhetően a fájdalom szintje a minimálisra csökkenthető.

Rendelőnkben minden egyes páciens esetén arra törekszünk, hogy pozitív élményekkel távozzon tőlünk, és szorongásoktól mentesen lépjen be hozzánk a következő alkalommal.

Nehéz lenne megmondani, hogy kinek milyen fogkrém a legjobb. Az igazság az, hogy a boltokban kapható paszták többsége megfelel a célnak, azaz nem jobb és nem rosszabb a többinél, ezért ha tetszik az íze, és nem tartalmaz olyan anyagot, amire allergiásak vagyunk, akkor nyugodtan megvehetjük.

Ha valakinek érzékenyek a fogai, akkor azonban érdemes valamilyen speciális, kifejezetten az adott problémára fejlesztett fogkrémet választani. Mivel azonban a kínálat itt is nagyon nagy, nem árt a szokásos kontroll alkalmával kikérni a fogorvos véleményét, hogy biztosan olyan fogpasztát vegyünk, ami javít, és nem ront az állapotunkon.

Az is lényeges, hogy az ilyen fogkrémeket ne alkalmazzuk, ha a probléma, amire megvettük, már nem áll fenn, mert azzal többet ártunk, mint használunk.

Vagyis egységes, mindenkire ráhúzható recept nincs. Aki a „zöld” megoldások híve, ma már találhat úgynevezett natúr fogkrémeket, míg aki a fogszuvasodást szeretné megelőzni, annak ott vannak a fluoridos paszták.

És ne felejtsük el, hogy a fogmosási idő és technikai sokkal fontosabb, mint a fogkrém típusa!

A fogászatban a modern diagnosztika egyik alappillére a röntgenfelvétel, ami pontos képet ad a páciens fogainak és csontállományának állapotáról. Rendelőnkben az egyik legmegbízhatóbb gyártó, a német SIRONA berendezéseit használjuk mind a panorámaröntgen, mind pedig az intraorális felvételek elkészítéséhez.

Ezek a modern gépek már korántsem bocsátanak ki annyi sugárzást, mint a régi, gyakran el is öregedett berendezések, ezért nincs mitől tartani! Akkor sem, ha valamilyen okból esetleg meg kell ismételni a felvételt – a sugárzási szint olyan alacsony, ami nem ártalmas az egészségre.

Digitális diagnosztika

Teljes fogatlanság esetén két lehetőség áll pácienseink előtt. Ezek közül az egyik a hagyományos kivehető fogpótlás, amit a köznyelv egyszerűen protézisnek nevez. A másik út az implantátumhoz rögzített kivehető fogsor, erre azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha az Ön csontállománya elég sűrű és erős ahhoz, hogy fogászati implantátumot kapjon.

A kivehető fogpótlások gyors és tartós megoldást jelentenek, és több előnnyel is rendelkeznek. Az egyik, hogy viszonylag rövid időn belül elkészülnek, különösen az implantátummal rögzített fogsorokkal összehasonlítva, hiszen az utóbbinál a több hónapos gyógyulási időt is ki kell várni.

A kivehető fogpótlások ráadásul ma már esztétikus kivitelben készülnek, ezért szégyenkezés nélkül viselhetőek. Az egyedüli hátrányuk, hogy a rögzítés hiánya miatt nem elég stabilak, de a különféle műfogsorrögzítőkkel ezen is sokat lehet javítani.

A megfelelő stabilitás a rögzített fogpótlásokkal érhető el, de, mint említettük, ez nem mindenki számára elérhető megoldás. Ahhoz, hogy eldönthessük, Ön alkalmas-e az implantátum beültetésére, előzetes vizsgálatok szükségesek, amit rendelőnkben végzünk el.

Fogpótlások

Amikor a páciens megkapja a kivehető fogsorát, gyakran érzi azt kényelmetlennek. Ez egy természetes jelenség, hiszen ha valaki hosszú időn át élt fogak nélkül, nehéz hozzászokni ahhoz, hogy van valami a szájában.

A kivehető fogsor megszokása egy folyamat, ami járhat némi kellemetlenséggel, idővel azonban már fel sem tűnik a páciens számára, hogy fogpótlást visel. Vagyis a kezdeti kényelmetlenségtől nem kell megijedni, de érdemes fogorvossal konzultálni, aki hasznos tanácsokat adhat ezzel kapcsolatban.

Ha azonban fájdalmas a protézis viselése, töri az ínyt, illetve hasonló tüneteket észlel, akkor azt nem szabad félvállról venni. Ha ilyet tapasztal, mindenképpen forduljon fogorvosához, mert valószínűleg szükség lesz a protézis módosítására.

Hogy a fogpótlás mennyi idő alatt készül ez, az nagyban függ a fogsor típusától.

A hagyományos kivehető fogpótlások készülnek el a legrövidebb idő alatt, ehhez általában a mintavételtől számított 7-10 munkanap is elegendő.

Amennyiben rögzített kivehető, illetve kombinált fogsorról van szó, abban az esetben a kész protézisre többet kell várni, ugyanis a folyamat bonyolultabb, és több tényezőt is figyelembe kell venni, mint például a rögzítés módját. Az ilyen fogpótlásoknál csak a vizsgálatok után lehet pontosan megmondani, mennyi idő alatt készülnek el.

Az implantátumhoz rögzített kivehető fogsorok elkészítésének idejébe maga a műtét utáni gyógyulás is beleszámít, ami akár több hónapig is eltarthat. Léteznek azonban úgynevezett mini implantátumok, amik tökéletesek a kivehető fogpótlások rögzítése számára, olcsóbbak, és a beavatkozás sem annyira megterhelő, ami különösen az idősebb emberek számára lehet nagy könnyebbség.

A műtét időtartamát nem lehet előre pontosan meghatározni, de tapasztalatunk szerint maga az implantátum beültetése komplikációmentes esetben 1 implantátum esetén csupán pár percig tart. Amennyiben csontpótlásra is van szükség, a beavatkozás időigénye némileg magasabb, de még ekkor is kb. fél órával kell számolni. Amennyiben több implantátumot is beültetünk, általában 1 műtéti óra alatt 3-4 implantátum is beültethető, akár csontpótlással is. A beavatkozás az extra erős érzéstelenítőnek köszönhetően teljesen fájdalommentes.

A fogászati implantátumokra fix vagy rögzített kivehető fogpótlások is készülhetnek, ami igen sok lehetőséget biztosít a páciensek számára.

Az implantátum beültetésének legfontosabb feltétele az elégséges – erős és sűrű – csontállomány. Ennek hiányában csontpótlásra lehet szükség ahhoz, hogy valaki fogászati implantátumot kaphasson.

Mielőtt az implantátum behelyezésére, azaz magára a műtétre sor kerülne, mindenképpen szükség van egy 3 dimenziós CT felvételre, ami pontosan megmutatja, hogy milyen állapotban van a páciens csontállománya. Ez egy kétdimenziós panorámaröntgenen nem látható, vagyis egyedül a 3D CT ad megbízható eredményt.

A háromdimenziós kép azért is fontos, hogy a beavatkozást végző szakember meg tudja határozni, mekkora implantátumot kaphat a páciens, márpedig ehhez nagyon precíz felvételre van szükség, amit egyedül a 3D CT garantál.

Bár erről kevesebb szó esik, de léteznek olyan betegségek, amik kizárják az implantátum beültetését. Ezért is van szükség arra, hogy az anamnézis lapon minden fennálló problémát feltüntessen, ellenkező esetben nagy az esély az implantátum kilökődésére.

Ha „hagyományos” implantátum beültetésére nem alkalmas a csontállománya, és a csontpótlás sem járható út ehhez a megoldáshoz, bizonyos esetekben – pl. kivehető rögzített fogsorokhoz – a mini implantátumot javasoljuk.

Implantátum - műgyökér-beültetés

Az implantátumok egy teljesen szövetbarát anyagból, titánból készülnek. A műgyökér felületét pedig titán-oxid borítja, ami nem oldódik a nyálban, ezért nem lép semmilyen kölcsönhatásba az emberi szervezettel, tehát nem vált ki allergiás reakciót sem.

Fémallergia esetén azonban nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a műgyökérre kerülő felépítmény miből készül. Nyilvánvaló, hogy a fémkerámia fogpótlás ilyenkor nem jöhet szóba, helyette a sokkal esztétikusabb cirkon kerámia koronák és hidak javasoltak.

Az esetlegesen fennálló fémallergiáról mindig tájékoztassa orvosát, hiszen ha a fogpótlás végleges ragasztással kerül rögzítésre, akkor azt csak nehezen lehet később javítani. Azt tanácsoljuk továbbá, hogy mielőtt kiválasztaná a fogpótlás anyagát, végeztessen allergiavizsgálatot, hogy biztosan jó döntést hozhasson.

Teljes fogatlanság esetén általában azt javasoljuk pácienseinknek, hogy az alsó állcsontba 2 darab, míg a felső állcsontba 2 vagy 4 darab implantátumot ültessünk be. Ettől természetesen el lehet térni, amennyiben az Ön csontállományának állapota úgy kívánja.

A fájdalom kérdése mellett sem lehet szó nélkül elmenni, amikor a fogászati implantátumok beültetéséről van szó. Fontos leszögezni, hogy nem vagyunk egyformák; van, aki jobban viseli a fájdalmat, míg mást – némi túlzással – egy „szúnyogcsípés” is leterít a lábáról.

Mivel a beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik, a műtét alatt gyakorlatilag semmi fájdalmat nem éreznek a páciensek. Amint az érzéstelenítő hatása múlni kezd, természetesen kialakulhat érzékenység, duzzadttá, fájdalmassá válhat az íny, ami azonban fájdalomcsillapítókkal jól kezelhető.

Ha azonban túl erős a fájdalom, és néhány nap alatt sem múlik el, illetve az íny láthatóan gyulladt, mindenképpen fel kell keresnie fogorvosát, hogy minél előbb elkezdhesse a probléma kezelését.

De nem kell megijedni – az implantátumok esetén a komplikációk nagyon ritkák, ennek ellenére érdemes tisztában lenni a lehetséges következményekkel.

Nincs. A helyi érzéstelenítés biztosítja a tökéletes fájdalommentességet. Mielőtt kimegy a műtétet követően az érzéstelenítő hatása, javasoljuk, hogy vegyen be fájdalomcsillapítót, hogy a műtétet követő időszak is fájdalommentes legyen. 

Bár léteznek azonnal terhelhető implantátumok, általában ezekre is csak ideiglenes fogpótlás kerül először. A teljes gyógyulási idő változó lehet, de minimum 3 hónap, egyes esetekben pedig akár fél évet is igénybe vehet.

A végleges fogpótlás felhelyezésével mindenképp meg kell várni, amíg a műgyökeret, csakúgy, mint a saját fogak gyökereit, körbenövi a csontszövet, vagyis bekövetkezik a teljes stabilitást nyújtó csontosodás. Az implantátum ekkor lesz csak terhelhető, tehát a végleges fogpótlás felhelyezése csak a csontosodás után lehetséges.

A 3D CT pontosan megmutatja, hogy a páciens csontállománya alkalmas-e az azonnali implantációra, vagy előbb csontpótlást kell végezni. Csontpótlás akkor szükséges, ha a csont nem elég magas vagy széles, illetve a szerkezete nem megfelelő ahhoz, hogy képes legyen az implantátumot megtartani.

A csontpótlás célja – mint ahogy ez a nevéből logikusan következik is –, hogy pótoljuk azt a hiányzó csontállományt, ami a fog hiányának hatására sorvadt el. Maga a csontpótlás többféle anyaggal is történhet: más helyről kivett sajáttal, de műcsontot is használnak a művelethez.

A csontpótlásnak létezik egy speciális válfaja, az úgynevezett sinus lift, vagy más néven arcüreg emelés. Ezt a technikát a felső állcsontnál alkalmazzuk, amikor az arcüreg lenyúlása miatt nincs elég hely az implantátum számára. Ebben az esetben a csontpótló anyagot a megemelt arcüreg nyálkahártyája alá ültetjük be, elegendő helyet teremtve ezzel a műgyökér számára.

Szájsebészet

Persze! A kezelés kockázata oly mértékben csekély, hogy akár 90 éves korban is elvégezhető. Amennyiben Ön alkalmas bármilyen egyéb fogászati kezelésre, valamint általánosan jó egészségnek örvend, bártan vállalhatja a fogbeültetést.

Igen, sajnos vannak ilyen betegségek (lásd a lenti összefoglalót), azonban ezek szélsőséges eseteknek tekinthetőek. Amennyiben Ön súlyos szív- és érrendszeri megbetegedésben, veseelégtelenségben, vagy vérzékenységben szenved vagy súlyosan károsodott az immunrendszere, mindenképpen tájékoztassa erről kezelőorvosát. A szakorvosunk meg fogja mondani, hogy az Ön esetében milyen körülmények között (és mikor) végezhető el a fogbeültetés.

Milyen betegségek, egészségügyi általános állapot vagy szokás fennállása esetén merül fel a kérdés, - bizonyos esetekben egyenesen kizáró tényezőként - hogy elvégezhető-e az implantátum beültetés?

• súlyos immunológiai kórkép
• súlyos cukorbetegség (jól beállított vércukorszint esetén – ha azt a kezelés ideje alatt fokozottan ellenőrzik – cukorbeteg is kaphat implantátumot)
• daganatos betegségek
• súlyos szív- és érrendszeri betegségek
• súlyos vérképzőszervi betegségek
• súlyos véralvadási zavarok
• bizonyos gyógyszerek szedése
• terhesség – mivel a röntgenfelvétel készítése káros a magzatra
• a beavatkozás helyén nem megfelelő csontmennyiség
• a fogak nem megfelelő ápoltsága (rossz szájhigiénia)
• növekedésben lévő állcsont (14-18 éves kor)
• erős dohányzás
• túlzott alkoholfogyasztás
• drog- vagy gyógyszerfüggőség

A régi amalgám töméseik miatt sokan aggódnak, és az interneten található információk sem mindig helytállóak és egyértelműek ezzel kapcsolatban.

Néhány évvel ezelőtt parázs vita zajlott arról, hogy vajon ki kell-e cserélni ezeket a töméseket a modern kompozit tömésekre, és lehet-e egyáltalán még ezt az anyagot használni? Mára a kedélyek lecsillapodtak, és általános az a nézet, hogy akinek még van amalgám tömése, annak sem kell aggódnia, a higany ugyanis oly kis mértékben oldódik ki belőle, hogy az teljesen veszélytelen.

Más eset, ha valaki allergiás a higanyra, ez azonban ritka, mint a fehér holló.

A legtöbben esztétikai okokból szeretnének megszabadulni a fémes színű, eléggé feltűnő tömésektől, hiszen egy jóízű nevetés alkalmával még a hátsó fogakban lévő tömés is jól látható.

Ha tehát Önt zavarják az amalgám tömései, és szeretne a szürke helyett az eredeti fogai színéhez árnyalatban is tökéletesen illeszkedő esztétikus fogtöméseket kapni, akkor cseréltesse ki őket, ellenkező esetben probléma nélkül élhet velük.

Esztétikai fogászat

Az esztétikus kompozit fogtömések élettartama általában 7-10 évre tehető, ami azonban ki is tolódhat – de le is rövidülhet – annak függvényében, hogy milyen minőségű anyagokat használt a fogorvos a tömés elkészítésekor, illetve, hogy a tömés behelyezésekor milyen gondossággal járt el.

A megfelelő fogápolás ugyancsak hatással van a tömés élettartamára, azaz ha nem hanyagoljuk el, és rendszeresen „szakszerűen” tisztítjuk őket, akkor tovább tartanak az esztétikus tömések.

Az is fontos, hogy időről időre nézessük meg az esztétikus töméseket, hogy nem alakult-e ki úgynevezett másodlagos fogszuvasodás, ami a tömések mellett vagy alatt figyelhető meg. Ha ugyanis a tömés széle nem záródik pontosan, akkor a baktériumok képesek ott bejutni, és újabb fogszuvasodást okoznak.

A fogtömések mellett a szuvasodás kezelésének egy másik alternatíváját jelentik a fogbetétek.

Az inlay és onlay betétek abban az esetben ajánlottak, amikor a foganyag hiánya már túlságosan nagy, és emiatt egy egyszerű esztétikai tömés nem elég a probléma kezeléséhez. A fogbetéteket fogtechnikus készíti el, és a fogorvos által kialakított üregbe kerülnek beragasztásra.

A nagy kiterjedésű szuvasodások esetén a fogbetétek azért jobbak, mint a tömések, mert egyebek mellett biztonságosabban rögzíthetőek, illetve a jobb záródás miatt a másodlagos szuvasodás esélye is kisebb lesz velük.

Esztétikai fogászat

Amíg a gyermeknek tejfogai vannak, addig nem kell a fogszabályozás kérdésével foglalkozni. Arra azonban ügyelni kell, hogy a kicsik tejfogait megfelelően ápoljuk – ehhez gyakran még szülői segítségre van szükség –, mert ezek a fogak abban is szerepet játszanak, hogy a kibújó maradó fogakat szabályozzák. Ha ugyanis túl hamar kipotyognak, a maradó fogak összevissza nőnek, és jöhet a fogszabályozás.

Hogy pontosan mikor érdemes a fogszabályozást megkezdeni, az több tényezőtől függ. Már akár 6-7 évesen is kérhető konzultáció, de maga a kezelés megkezdése legkorábban 8-10 éves kor körül javasolt.

A fogszabályozás nincs korhatárhoz kötve, sőt, ma már egyre több fiatal felnőtt dönt úgy, hogy a szabálytalan fogsorát fogszabályozóval teszi tökéletesebbé. Ebben a korban azonban nem várható olyan látványos eredmény, mint gyermekkorban, de hasznos lehet például a fogpótlások elkészítése előtt is alkalmazni.

Mivel a fogszabályozásnak – illetve az azt végző készülékeknek – számtalan fajtája létezik, mindenki megtalálhatja azt a módszert, ami a számára leginkább megfelelő. A konzultáció remek alkalom arra, hogy elmondja nekünk az igényeit, és közösen találjuk meg azt a megoldást, ami mind az életviteléhez, mind az áhított eredmény eléréséhez legideálisabb.

Fogszabályozás

Az első konzultációs időpont alkalmával minden esetben rögzítésre kerülnek az allergiás panaszok, így a fogszabályozó szakorvos is figyelembe veszi a készülékek ajánlásánál a fémallergiát. Rendelőnkben több féle teljesen fémmentes készüléket kínálunk Pácienseinknek, így a fémallergiások is nyugodt szívvel vághatnak bele a kezelésbe.

Az első konzultáció alkalmával egy alapos szájvizsgálat során a fogszabályozó szakorvos felméri a kezelendő problémákat. Meghallgatva a Páciens nézőpontjait, megbeszélésre kerülnek a kezeléshez használható készülékek, a kezelés menete stb. A kezelési terv pontos elkészítéséhez szükséges egy felső-alsó fogsorról vett lenyomat, panoráma röntgen felvétel és egy tele röntgen felvétel, melynek segítségével a fogszabályozó szakorvos elkészíti a személyre szabott tervet.

A rögzített fogszabályozó készülék felragasztása teljes mértékben fájdalommentes. A felhelyezés során a fogak felszíne letisztításra kerül, majd minimális ragasztóanyaggal, pontos megfelelő pozícióba illesztés után felragasztásra kerülnek a tappancsok (bracketek), melyeket speciális lámpával való megvilágítással stabilizálunk. Ezek után kerül behelyezésre az ív, amely összefogja a bracketeket.

A fogszabályozó készülék felhelyezés után szokatlan érzést kelthet, de pár nap után teljesen természetes válik viseletük. Előfordulhat pár napos fogérzékenység, az íny, nyelv és ajkak irritációja, melyet több folyadék fogyasztásával mérsékelhetünk. A kifejezetten erre a célra készített viasz fogszabályozóra felhelyezése is enyhítheti a kezdeti kellemetlen tüneteket.

A külső fogszabályozó a felhelyezést követő 1-2 nap után egyáltalán nem zavarja a hangképzést. A belső fogszabályozó megszokási ideje hosszabbra nyúlhat, de miután a nyelv alkalmazkodik a készülékhez szintén nem okoz problémát a beszéd során.

A kezelési idő esettől függően változó, felnőtt korban átlagosan 1,5-2 év.

A rögzített fogszabályozó kezelés alatt kiemelt figyelmet kell fordítani a fogak tisztítására, különösen a fogakra felragasztott tappancsok (brackettek) körül. A fogszabályozás nincs hatással a fogszuvasodásra, a fogak rendszeres és alapos mosásával és ápolásával elkerülhető a fogak romlása. Ma már rengeteg, kifejezetten fogszabályozáshoz használható fogkefe és fogköztiszító kefe kapható, ami megkönnyíti a fogak tisztán tartását.

A fogszabályozás nem befolyásolja a fogak hidegre-melegre való érzékenységét. Felhelyezés után előfordulhat irritáció, mely a nyálkahártyán jelentkezik, a fogakat nem érinti. Az érzékenység csökkentésére alkalmazhatóak fogkrémek és szájvizek, melyekkel kapcsolatban érdemes tanácsot kérni fogorvosunktól.

A kezelési idő az esettől, a választott készüléktől és a fogszabályozó szakorvos által alkalmazott technikáktól is függ. A folyamat gyorsítása a megengedett kereteken belül nem lehetséges, mert a fogak nagy mértékű kilazulásához vezethetnek, mely később fogvesztéssel járhat. A hosszútávú tartós eredmény elérése érdekében fontos türelemmel lenni a kezelési időt illetőleg, nem érdemes siettetni az előre haladást.

A fogszabályozó kezelés során fontos az étkezésre, fogápolásra vonatkozó szabályok pontos betartása. A fogszabályozó szakorvos által meghatározott kontroll időpontok-aktiválási időpontok követése segíti az előre haladást. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kezelési idő meghosszabbodhat.

A rögzített fogszabályozó készülék levétele után minden esetben szükséges retenciós készülék hordása, a fogak helyben tartására érdekében, addig ameddig a fogak teljesen újra be nem csontosodnak. Több fajtája létezik, lehet kivehető vagy a fogak mögé ragasztott sín. A retenciós készülék nem orvosi utasítás szerinti hordása, vagy egyáltalán nem hordása esetén a fogak elmozoghatnak és visszarendeződhetnek. A fogszabályozó kezelés teljes mértékben akkor ér véget, ha a szakorvos úgy látja, hogy már nincs szükség a retenciós készülék viselésére.

A fém alkatrészek megzavarhatják az MRI készülék működését, így a teljesen fémmentes fogszabályozó készülékek azok, amik biztosan nem okoznak képalkotási problémát az MRI vizsgálat alatt.

Felszabadultan mosolyogni csak tökéletes fogsor birtokában lehet. De nem csak a szabálytalan vagy lyukas fogak okozhatnak frusztrációt, hanem az elszíneződött, sárgás, szürkés fogak is. Szerencsére ma már a modern, fogorvos által végzett fogfehérítés segítségével rövid idő alatt elérhetőek a vágyott hófehér fogak.

Az interneten barangolva számos házi praktikát találhatunk a fogfehérítéssel kapcsolatban. Közülük talán a szódabikarbónáról olvashatunk a legtöbbet, és ezen felbuzdulva sokan fölösleges pénzkidobásnak tartják, hogy fogorvossal végeztessék el a kezelést.

Arra a kérdésre, hogy jobb-e a fogorvos által végzett fogfehérítés, mint a különféle házi praktikák, a válasz egyértelmű igen! Ugyanis csak ez nyújt tartós és látványos színeredményt, ezért célszerű az otthoni kísérletezések helyett a biztos módszert választani.

Fogfehérítés

A szódabikarbóna egy univerzális csodaszer, amit a vízkő eltávolítására ugyanúgy használhatunk, mint a fogak fehérítésére. Ezek után érdemes elgondolkodni azon, hogy merjünk-e kísérletezni vele, vagy válasszunk biztonságosabb módszert.

A javaslat a szódabikarbónával kapcsolatban az egyértelmű nem, és el is mondjuk, hogy miért.

A szódabikarbónával történő fogfehérítés során a dörzsölés hatására a fog felszíne igen komolyan sérül. A fehér porban található apró szemcséktől érdessé válik a fog zománca, ami azt eredményezi, hogy a „beavatkozás” után a szennyeződések jóval könnyebben tapadnak meg rajta, vagyis előbb válik szükségessé a következő fogfehérítés.

Régen a szódabikarbónánál jóval drasztikusabb módszerek is léteztek, mint például a különféle savak, vagy a sóval történő dörzsölés, de ezeket mára már szerencsésen magunk mögött hagytuk.

A drogériák polcai előtt sétálva rengeteg különféle fehérítő hatású fogkrémet találunk. Nehéz is eldönteni, hogy melyiket válasszuk, hiszen a hangzatos reklámok mind azt ígérik, hogy akár már két hét használat után a sztárokéhoz hasonló mosolyt villanthatunk.

A helyzet ezzel szemben az, hogy a fogfehérítő fogkrémek hatékonysága kétséges, és jobb, ha senki nem vár tőlük csodát. A napi szennyeződéseket nagyon szépen eltávolítják, de fehérebb fogakat nem eredményeznek. Ráadásul a bennük található mikroszemcsékkel vigyáznunk kell, mert a fogzománcot is károsíthatják.

Sokan azért nem végeztetnek fogfehérítő kezelést, mert azt gondolják, hogy utána soha többé nem ihatnak kávét, teát, azaz semmilyen színezett italt.

Ha Önt eddig ez a tévhit tartotta vissza, akkor van egy jó hírünk: a fogfehérítő kezelés után is fagyaszthatja ezeket az italokat, bár igaz, hogy közvetlenül a beavatkozás után be kell tartania néhány szabályt.

Annak érdekében, hogy a fogfehérítés eredménye tartós legyen, a kezelést követő két héten belül semmiképpen nem fogyaszthat színezett italokat, és kerülnie kell a dohányzást is. Fontos még kiemelni az első 48 órát, ami különösen kritikus ebből a szempontból, de örökre nem kell lemondania a reggeli frissítő feketéről.

A fájdalom kérdése szinte az összes fogászati beavatkozásnál felmerül, így a fogfehérítésnél is.

A fogászati fogfehérítés során egy úgynevezett fehérítő gélt használ a fogorvos, ami fény hatására lebomlik, és az így felszabaduló oxigén végzi el a „munkát” a fogak felszínén. A beavatkozás tehát semmilyen fájdalommal nem jár, azt viszont fontos kihangsúlyozni, hogy egyéni érzékenységek mindig előfordulhatnak.

Akinek érzékenyek a fogai, annak érdemes már a kezelés előtt felkészülnie – erre speciális gélek állnak rendelkezésre –, illetve a fehérítés után is kialakulhat hidegre-melegre történő érzékenység, de ez is jól kezelhető.

Fogfehérítés

A gyökérkezelés célja, hogy a gyulladt fogat megmentsük, azaz ne kerüljön sor a foghúzásra.

Erre a beavatkozásra akkor van szükség, ha a fogbél, illetve a fog gyökerei is begyulladtak. Ilyenkor egy egyszerű fogtöméssel nem lehet elintézni a kezelést – ahhoz, hogy a fogat még sokáig használni lehessen, ezeket a gyulladt részeket el kell távolítani, majd pedig zárni kell a gyökércsatornát.

A kezelés megkezdéséhez először röntgenfelvételt készítünk a beteg fogról, mert csak így látjuk, milyen állapotban van a rágószerv és a környezete. A beavatkozás érzéstelenítés után kezdődik, a pulpakamra kitisztításával – ezzel nyitunk utat a gyökércsatornák felé.

A gyökérkezelés következő lépése a gyökércsatorna tisztítása, fertőtlenítése és formázása, végezetül pedig a gyökértömés is a helyére kerül.

Az érzéstelenítésnek köszönhetően a beavatkozás szinte teljesen fájdalommentes, a gépi megmunkálás pedig jelentősen lerövidíti a kezelési időt: nem kell már hónapokig visszajárni a fogorvoshoz, hiszen akár két alakom is elég lehet a sikeres kezeléshez.

Fogmegtartó kezelések

Régen, amikor még nem álltak rendelkezésre modern fogászati berendezések, a gyökérkezelés fájdalmas és hosszadalmas kezelésnek számított. Ráadásul túl sok volt a hibalehetőség is, ugyanis ez a beavatkozás meglehetősen nagy precizitást igényel a szakemberektől.

Ma már a foggyökér hosszának meghatározása, és a gyökércsatorna preparálása is gépekkel történik, ami egyrészt felgyorsítja a kezelés folyamatát, másrészt pedig ezek a modern berendezések nagy pontossággal végzik el a feladatukat.

És hogy miért is számít ez? Azért, mert így sokkal kisebb az esélye a „túltömésnek”, vagyis annak, hogy a tömőanyag hosszabb legyen a gyökércsatornánál, vagy épp ellenkezőleg, hogy a tömőanyag ne töltse ki a megformázott gyökércsatornát, ami jó „táptalaj” a gyulladás kiújulásához.

A kezelés, ugyan úgy, mint a hagyományos gyökérkezelés esetében érzéstelenítéssel zajlik, így teljesen fájdalommentes.

A gyökérkezelést követő 2-3 hétben előfordulhat fog érzékenység vagy fájdalom, de ez teljesen természetesnek tekinthető.

100%-os eredményt biztosító kezelés nem létezik, mivel számos tényező befolyásolja a gyógyulási folyamatot. A mikroszkópos gyökérkezelés azonban 99%-os sikerességi aránnyal kiemelkedő eredményt nyújt a hagyományos gyökérkezeléssel szemben.

Esetlegesen a magasabb időigénye miatt. A kofferdám (száj elé helyezett gumilepedő) alkalmazása pedig gyökérkezeléseknél általános, nem jelent különbséget itt a mikroszkóp használata.

A mikroszkópos gyökérkezelés egyike a legprecízebb fogászati beavatkozásoknak. Logikusan időigényesebb eljárás, mint egy hagyományos gyökérkezelés, emiatt egy alkalom akár 1,5-2 óra hosszat is igénybe vehet. Megjegyeznénk azonban, hogy általában 2 (ritka esetben 3 alkalom) alatt kész a mikroszkópos, magas precizitású gyökérkezelés. Régebben akár 5-7 alkalommal is gyógyszert cseréltek a fogban.

A kofferdam gumi felhelyezése előtt a kezelt oldallal ellentétesen egy vicces nevű “ráharapókát” helyezünk be a páciens szájába (amennyiben igényli) amire rá tud harapni, így a kezelés időtartama alatt az ízület, illetve a rágóizmok minimális terhelésnek vannak kitéve.

• A mikroszkópos gyökérkezeléshez nagyértékű berendezésre van igény, mely jelentős beruházás a fogászat oldaláról - szemben azokkal a fogászatokkal, ahol ez a nagyobb hatékonyságű kezeléstípus nem érhető el.
  
• Speciális eszköz, műszer- és anyagigény jellemzi a kezelést (high-tech gyökércsúcs lokátor, limitált számban használható nikkel-titán műszerek, gépi tűk, speciális gyógyszerek stb.)
  
• A mikroszkóppal és modern technikákkal végzett gyökérkezelés időigényesebb, mint a hagyományos módon kivitelezett terápia esetében.
  
• Specialista szaktudással rendelkező klinikai endodontus végzi a beavatkozást.
  

Az ár vonatkozásában arra felhívnánk a figyelmet, hogy amennyiben nem sikerül a gyökérkezelés, az érintett fogat el kell távolítani. Egy kihúzott fog pótlása implantátummal a mikroszkópos gyökérkezelésnél lényegesen költségesebb beavatkozás is lehet (esetleges csontpótlás + fogbeültetés + felépítmény + korona). Ráadásul a kezelés időigénye -a hosszas, egymásra épülő gyógyulási időknek köszönhetően- is várhatóan hosszabb. A kihúzott fog híddal is pótolható, de ebben az esetben a hiányzó fog melletti gyakran ép fogakat le kell csiszolni.

Meglátásunk szerint tehát minden eszközzel meg kell próbálni megmenteni a saját fogakat!

A mikroszkóp használata során ugyanis a Paciens/Ön a kezelőszékben fekve pihen, a kezelőorvosa pedig az eddig megszokottól eltérően, ülve, egyenes gerinccel végzi a beavatkozást. Ezzel megszűnik a kényelmetlen, esetenként bezártságra emlékeztető érzés, ugyanakkor pontos, esztétikus, az Ön foga védelme érdekében történő kezelésben lesz része.

A parodontológia a fogágybetegségek kezelésére, megelőzésére kínál megoldást. Kezdetben sokszor a betegség csak a fogínyre korlátozódik, ha azonban időben nem kerül kezelés alá, akkor a fog teljes tartórendszerét és a csontállományt is érintheti.

A probléma mielőbbi parodontológus szakorvos általi kezelése minden esetben nagyon fontos, mivel egy későn kezelt fogágy-betegség sajnos már visszafordíthatatlan folyamat.

Az első konzultáció-állapotfelmérés során a parodontológus szakorvos minden fognál több helyen is megméri a fogak körül keletkezett tasakok mélységét, az ínyvisszahúzódás mértékét, majd a fogak mozgathatósága is ellenőrzésre kerül. Ez alapján készül el a személyre szabott kezelési terv.

A fogorvos fogkő eltávolítás során megtisztítja a fogakat és az ínyt, szükség esetén íny alatti kürettet alkalmaz és speciális, gyulladást csökkentő géllel kezeli a gyulladt területeket. Orvosaink és szakképzett dentálhigiénikusaink részletes fogmosási tanácsadással segítik Pácienseink fogászati problémáinak megelőzését.

A fogínygyulladás ha időben kezelik általában 10 napon belül teljesen elmúlik, de fontos a kezelést követő, fogorvos által javasolt rendszeres kontroll időpontokon való megjelenés, hogy az íny tartósan gyulladás mentes legyen.

A parodontális betegség miatt visszahúzódott íny kisebb műtéti eljárás során korrigálható, így megszüntethető a fogak érzékenysége és az ínyvisszahúzódással járó esztétikai problémák is.

A rossz szájszag sokakat érint, ám csak kevesen jutnak el addig, hogy orvoshoz forduljanak a problémával. Bizonyos esetekben a kellemetlen leheletet csak az általunk elfogyasztott ételek okozzák, más esetekben azonban sokkal komolyabb, akár belgyógyászati problémákra is utalhat.

Az okok között fogászati jellegűek is vannak – olyan betegségek, mint amilyen a fogágygyulladás, vagy a fog és az íny közötti tasakban elszaporodó baktériumok. Ezenkívül a nem megfelelő szájhigiénia is okozhatja a rossz szájszagot, amit a felnőtt lakosság egy része ugyancsak elhanyagol.

A rossz lehelettel mindenképpen érdemes szakembert – ha más gyanú nincs, akkor a fogorvost – felkeresni, és kideríteni, mi a kellemetlen tünet oka.

A fogkő nem más, mint a fogakon lerakódott, elmeszesedett ételmaradék, és egyéb szennyeződések. Ha túl sok található belőle a fogak felszínén, akkor azt sárgás elszíneződés jelzi, ami szabad szemmel is jól látható.

A fogkő egyrészt esztétikai szempontból jelent problémát – a sárga szín a fogakon nem nyújt szép látványt, de ami ennél is fontosabb, hogy a fogkő olyan betegségek kialakulását is eredményezheti, mint amilyen az ínygyulladás.

Hogy ezt megakadályozzuk, érdemes rendszeres időközönként leszedetni a fogkövet, hogy a fogíny sokáig egészséges maradjon!

Szájhigiénés kezelések

A fogínygyulladás hazánkban szinte népbetegségnek számít. Sajnos azonban ezt is, mint annyi más problémát, nem kezeljük kellő súlyán, és a legtöbben félvállról veszik az intő jeleket.

Pedig az ínygyulladásnak igen komoly következményei lehetnek, és a legrosszabb esetben a fogak elvesztéséhez is vezethet. Ezért ha azt tapasztalja, hogy fogmosás alkalmával vérzik az ínye, akkor keresse fel a fogorvosát, mert a fogínygyulladás jól gyógyítható.

A fogínygyulladás leggyakoribb oka a lerakódott plakk, illetve az abban található baktériumok elszaporodása, de egy rossz fogpótlás is lehet a tünetek okozója. A szakember először minden esetben a kiváltó okot tárja fel, majd ennek ismeretében kezdi meg a szükséges kezelést.

Fogágybetegségek kezelése - Parodontológia