Nagyító alatt az endodoncia - beszélgetés Dr. Hriczó-Koperdák Gergellyel 1. rész

Nagyító alatt az endodoncia - beszélgetés Dr. Hriczó-Koperdák Gergellyel 1. rész

Pályád elején még kutatóorvos szerettél volna lenni. Hogyan kerültél át az endodoncia szakterületére? Mi vonzott benne?

HKG: Az endodoncia a fogászat különböző szakterületei közül egyik, ha nem a legváltozatosabb és sokoldalúbb anyag-, eszköz-, és műszerpalettával bíró szeletét képezi, ez egy külön világ. A diagnosztika lépéseitől kezdve a prognózisbecslésen át, szigorú kezelési protokollok állnak rendelkezésre az európai (ESE) valamint amerikai (AAE) társaságok által javasolt szakmai irányelvek és állásfoglalások tekintetében, amelyekkel folyamatosan lépést kell tartanunk, ismereteinket frissítenünk. 

A 2018-ban megszerzett konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgámat követően kezdődött. Egyre nagyobb számban végeztem gyökérkezeléseket, amelyek mint tudjuk a fogmegtartó kezelések jelentős hányadát teszik ki. A korábban jól megszokott szabad szem kontrollja mellett végzett beavatkozások feletti kontrollt azonban sok esetben nem éreztem megnyugatónak, ezért a rendelőben már rendelkezésre álló operációs mikroszkóp adta lehetőségeket kiaknázatlanul hagyni vétek lett volna.

A "jót könnyű megszokni" tartja a mondás, nos ez a mikroszkópos kezelések esetében kifejezetten igaz, az ergonómiában nyújtott pozitívumairól pedig még nem is esett szó. Ekkor köteleződtem el amellett, innentől fogva minden esetemet komplett dokumentációval alátámasztva (kiindulási státusz, röntgen- és fotódokumentáció a kezelés lépéseiről, majd a gyógyulás utánkövetéséről) beadjam jelentkezésem az újonnan megszerezhető szakvizsgák "Endodontia" szakirányú képzésére. 


A gyökérkezelés szükségessége hallatán az emberben megfagy a vér. Honnan eredhet ez a percepció? Hogy néz ki ma ez a kezelés?

HKG: Sajnos általános tapasztalat, hogy a legtöbb páciensnek negatív élményei ill. tapasztalatai vannak a gyökérkezelés kapcsán. Ennek talán leggyakoribb oka, hogy csak túl későn (fogbélgyulladás, akut gyökérhártyagyulladás esetén) keresik fel a fogorvost, amikor adott esetben már csillapíthatatlan fájdalmaik vannak, és noha a korábbi kezelőorvos mindent a szakma szabályai szerint követett el a fog megtartása érdekében, a fog sikeres gyökérkezelését követően a panaszmentessé vált fog ellenére is a betegek összbenyomása változatlan marad az előzetes kellemetlenségek dominanciája miatt. 

A páciensek negatív tapasztalatának eloszlatásában ugyanakkor az objektív megközelítés sok esetben kevés, és ezért jelent igazi kihívást az adott eset nemcsak pusztán szakmai aspektusból történő megoldása, hanem a beteg valódi elégedettségének és bizalmának elnyerése. Egyszerűen szólva, orvosi oldalról már alapból "hátrányból" indulunk sok esetben. Ugyanakkor ennek ellensúlyozására nagyban hozzájárul már az első konzultáció során kialakult orvos-beteg kapcsolat megalapozása, a kommunikáció, a száraz tények feltárása mellett az empátia, valamint alázat. Számos páciens utolsó mentsvárként keresi fel a rendelőt fogának megmentése érdekében (mert máshol már lemondtak róla, vagy egyszerűen csak nem vállalták az esetet), ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a páciens végig érzékelje azt, hogy valóban mindent megteszünk annak érdekében, hogy elégedetten távozzon és korábbi negatív tapasztalatait sikerüljön feledtetünk vele.


Rendelőnkben elsőként kezdted használni a mikroszkópot, először nehezített esetekben, aztán ma már a protokoll része és csak mikroszkóppal gyökérkezelsz. Miben ad többet? Tényleg érdemben jobban látható a "munkaterület"?

HKG: Így igaz. Ahogy korábban említettem, eleinte csak olyan szituációkban vettem igénybe a nagyítás adta lehetőségeket, amikor azt indokoltnak láttam. Ezt utólag visszatekintve nem azt mondom, hogy hiba volt, de egyszerűen nem lehet összehasonlítani az emberi szem felbontóképessége által visszaadott képet egy 10x vagy 20x nagyítás spektrumával. Olyan apró részletekről beszélünk, amelyeket fizikai képtelenség szabad szem kontrollja mellett teljes magabiztossággal belátni, feltárni, kitisztítani, megmunkálni, lezárni. Nem véletlenül említi a külföldi szakirodalom számos helyen "operatív mikrosebészet"-ként ezt a szakterületet, elvégre a milliméternél is kisebb méretű képleteket is észre kell vennünk (pl. hajszálrepedések, fraktúrák, fel nem tárt gyökércsatornák) a kezelt területen, amely sok esetben rögtön magyarázatot ad például egy már korábban kezelt, de nem gyógyuló fog prognózisát illetően.


Miért döntöttél úgy, hogy annak ellenére, hogy teljesen új hozzáállást követel meg a mikroszkóp használata, mégis átállsz erre?

HKG: Egyszerű az oka: ha nem lépünk ki komfortzónánkól, akkor a szakmai fejlődés terén se várjunk előrelépést. Természetesen, ennek az eszköznek a használata nemcsak a kezelőorvos, hanem az asszisztens részéről is merőben más hozzáállást követel meg, ami a fekvekezelést, illetve négykezes kezelést illeti. Miután a munkaterület nagyítás alatti kontrollja az operatőr számára meglehetősen limitálja a perifáriás látóteret, számos helyzetben kizárólag az asszisztens aktív közreműködésére tud hagyatkozni, ami nagy felkészültséget, rutint és bizalmat igényel.

 

Ha a páciens kérdezi, hogy Doktor Úr, miért lesz nekem jobb, ha mikroszkóppal kezeljük a problémás fogat, mit válaszolsz?

HKG: A pácienseim ezen kérdésére mindig azt szoktam válszolni, hogy maga a kezelés jellege attól, hogy mikroszkóp alatt kezeljük-e az adott fogat vagy sem, nem változik. Értem ezalatt, hogy minden esetben helyi érzéstelenítést követően izoláljuk a munkaterületet kofferdam (nyálrekesz) segítségével, majd az ezután következő munkafázisok a tisztítási-tágítási protokoll szerint végzett lépések szerint történnek. Nyilván minden eset egyedi, ezért az előzetes tervezés során igyekszem minden várható ill. nem várt eshetőségre is, kimenetelre gondolni, a kezelés előtt már fejben végigpörgetem magamban, mit s hogyan fogok végezni, afféle szimuláció jelleggel. Ez most lehet, hogy furcsán hangzik, de néha azon kapom magam, mintha "déjà vu" érzésem lenne, pedig akkor ott és először kezelem az adott fogat, mégis a fejemben már előzetesen kialakított séma alapján haladva lényegében végig aszerint járok el. Persze előfordul, hogy improvizálni kell, de emiatt szép ez a szakma. Kicsit elkanyarodtam a tárgytól, szóval nem igazán tudok olyan érvet felhozni az ellen, hogy miért ne mikroszkóp alatt végezzünk egy gyökérkezelést, számomra nincs olyan hogy "egyszerű eset, ez mehet anélkül", mert, ahogy mondani szoktam: a legegyszerűbbnek tűnő esetből is egy szempillantás alatt válhat többszörösen komplikált szituáció, de fordítva is igaz, egy komplikáltnak ígérkező beavatkozás is lehet egyszerű, amennyiben kellően alapos és körültekintő előkészületek és tervezés előzi azt meg.

 

Mennyi ideig tart egy gyökérkezelés jellemzően? Hogyan élik meg a pácienseid a kezelést magát? A félelem még az úr, vagy ez már a múlt beidegződésének tekinthető?

HKG: Ezt több mindentől is függ, de elsősorban attól, hogy milyen fogról van szó (metsző, kisőrlő, nagyőrlő). Én pont emiatt sem preferálom a gyökércsatornák száma szerinti "beskatulyázását" az adott fognak, mert a tény, hogy adott gyökérben milyen csatornakonfiguráció fordul elő, inkább az irányadó a kezelésre szánt idő beosztásában, mintsem az, hogy egy felső nagyőrlő éppenséggel 3 vagy 4 csatornával bír.

A kezelések hossza változó, de általánosan kb. 75-90 perc közé esik az a még komfort szempontjából páciensek által tolerált intervallum az első kezelés esetében. Ha szükséges második, vagy harmadik ülés, azok praktikusan már rövidebben, általában 45-60 perces idősávot szoktunk ezekre kihagyni. Érdekes módon a páciensek részéről sikeresen eloszlatott kételyek abszolút pozitívan köszönnek vissza már a második kezelés alkalmával, és ugyanez érvényes a múltban beidegződött félelemre is, sokkal nyugodtabban és kiegyensúlyozottan ülnek be a székbe az első alkalmat követően, mint azelőtt.


Mi a tapasztalatod, egy jól kivitelezett és kontrollált gyökérkezeléssel az adott fog átlagosan mennyi ideig tudja még szolgálni a funkcióját? (ezzel alá tudnánk támasztani, hogy húzás helyett érdemes többet költeni a megtartásra!)

HKG: A gyökérkezeléssel célunk a fog megtartása, vagyis a fogeltávolítás elkerülése. Ehhez a megfelelően kivitelezett gyökértömés után sajnos sok esetben még tekinthető befejezettnek a folyamat. A fog funkcionális helyreállítása érdekében ugyanis a kis-, és nagyőrlő (rágófogak) esetében nem elég csak egy klasszikus kompozit fedődöméssel ellátni a koronai részt, mivel a törésveszély a fog pereme és a tömés találkozása mentén a legnagyobb. A legtökéletesebb gyökértömésnek is amennyiben a koronai helyreállítás nem megfelelő, sajnos az egész fog láthatja a kárát - hosszirányú repedés (ún. vertikális frtaktúra v. törés) esetében már sajnos nagyon korlátozottak a lehetőségeink a fog megmentésére a későbbiekben. Éppen ezért ezekre a rágóterhelésnek kitett fogakra általában valamilyen indirekt restaurátumot (pl. betét vagy korona) szoktunk készíteni, és ezt már a gyökérkezelést megelőzően igyekszünk tudatosítani a pácienssel is, hogy egyrészről a fog megtartását célzó gyökérkezelés ill. gyökértömés a cél, de nem szabad a fog végleges koronai helyreállításáról sem megfeledkeznünk. 

Erre általában a gyökértömést követően már időpontot is szoktunk foglalni, ugyanis amennyiben egy fog klinikailag tünet-, és panaszmentes, úgy effektíve "nincs miért" várnunk, annál jobb, minél hamarabb megtörténik a fog funkcionális és (nem utolsósorban) esztétikai rehabilitációja. Ha konkrét számokra irányult a kérdés, akkor ez megfelelő szájhigiéné, időszakos kontrollok, és jól záró definitív restaurátum mellett akár a természetes fogak várható élettartamával is megegyezhet. Nyilván minél több behatás ért egy fogat a múltban, mielőtt hozzánk került az adott páciens (elhúzódó gyökérkezelések, többszörösen újrakezelt fog, nem megfelelő koronai restaurátummal ellátott fog, stb.) annál nagyobb a valószínűsége pl. a fog repedésének, törésének. Az eltávolított fog implantátummal történő pótlása viszont sajnos nem mindig megoldható, ezért szoktam mondani, hogy a "legjobb implantátum a saját fog".


Köszönjük az interjút! 


Hamarosan, az endo-interjú 2. blokkjában újabb érdekes és fontos kérdésekkel is foglalkozunk. 

A mikroszkópos gyökérkezelésekre vonatkozó oldalunkon további részleteket közlünk a kezelésről, annak előnyeiről.

Dr. Hriczó-Koperdák Gergely doktor úr profilja az alábbi linkre kattintva nézhető meg.


Bejelentkezés, időpontfoglalás