Parodontológiáról érthetően 2. rész - interjú a mozgó fogak és a vérző fogíny kezelésének lehetőségeiről

Parodontológiáról érthetően 2. rész - interjú a mozgó fogak és a vérző fogíny kezelésének lehetőségeiről

Bevezető: Ahogy beharangoztuk, folytatjuk a parodontogiai interjúsorozatunkat Dr. Nevelits Annamária doktornővel. A mostani beszélgetés során olyan változatos és izgalmas témákat érintünk, mint  pl. a "hogyan kezeljük a mozgó, de egészséges fogakat", reméljük többen is válaszokat kaptok kérdéseitekre! Kezdjük!


Először is kezdjük egy lazább, de annál örömtelibb témával. Múlt héten volt az esküvőtök, ezúton is sok boldogságot kívánunk Nektek. Férjed is parodontológus. Mennyi ideig tart nálatok a fogmosás és milyen fogkefét használtok?


Mindketten az egyetemi gólyatáborban találkoztunk életünkben először a megfelelő fogápolási technikákkal, amely során meglepő módon jelentősen több új információval gazdagodtunk. Ez azt jelenti, hogy a lakosság legnagyobb része sajnos nincs tisztában azzal, hogyan kell kiválasztani és használni a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy ne csak azt mondhassuk el, ma már mostunk fogat, hanem hogy valójában tiszták is legyenek a fogaink. Ezután az egyetemi éveink és rezidensképzésünk alatt is több továbbképzésen vettünk részt, hogy elsajátítsuk nem csak a megfelelő technikát, de azt is, hogy hogyan tudjuk átadni ezt a tudást pácienseink számára. 

Mint ahogyan nekünk sem két perc volt ezt megtanulni, így azt is megértjük és igyekszünk mindenkivel megértetni, hogy ez egy tanulási folyamat, ami gyakorlást és rendszeres kontrollt igényel addig amíg nem megy jól, sőt akár utána is. Mi is rendszeresen részt veszünk ellenőrzéseken. Amíg az elején az eredeti idő és eszközigényhez képest jelentősen több időt vett igénybe a fogmosás, úgy a gyakorlásnak hála rövid időn belül egy egyszerű, gyors és logikus lépésekből álló napi rutin lett. Mindketten rövid, sűrű elhelyezkedésű, ultrapuha sörtéjű, manuálist fogkefét használunk, ami nem egyszer egészítődik ki egycsomós fogkefe használatával. 

Nem tartjuk ördögtől valónak az elektromos kefét sem, de annak is meg van a pontos indikációja, hogy mikor van rá szükség. Ami viszont a legeslegfontosabb a fogköztisztító kefe, hiszen a fogközök tisztítása teljesen lehetetlen fogkefével és a fogselyem sem ad kielégítő eredményt. Mivel a lepedék 30%-a a fogközökben helyezkedik el, így azok specifikus tisztítása nélkül, hiába rendelkezünk a legtökéletesebb fogkefehasználattal, lepedékes marad. Nem véletlen, hogy a legtöbb szuvasodás és fogágyi folyamat a fogközökből indul. Ez a módszer napi kétszer körülbelül 3-4 percet vesz igénybe maximum a mi estünkben.


Mivel nyugtatnád azt a pacienst, aki aggódik, érzi és látja, hogy érintett, pl. vérző fogíny fogmosáskor, de még nem mert/akart elmenni a szakorvoshoz. 

Sajnos az általános tapasztalat az az, hogy ha valaki minél jobban halogatja a rendszeres fogászati ellenőrzéseket és kezeléseket, akár félelemből, akár más okból kifolyólag, akkor annak a jövőben annál többet, annál gyakrabban és annál többet kell ráköltenie.


A vérző íny, amennyiben még nem jár duzzanattal és fájdalommal, akkor az egy kicsit alaposabb otthoni tisztítással könnyen kezelhető, azonban ha az ínyszövet gyulladása csökkent, akkor sincs garancia rá, hogy ínyszél alatti tasakok, fogágyi folyamatok nincsenek jelen. Otthoni intuitív kezeléssel, tévesen elterjedt antibiotikumos gyógyszereléssel maximum a tünetek csökkenthetők, középtávon biztosan újból megjelenik majd tünet, a probléma okozója azonban sosem volt kezelve, és még később fedeződik fel ezáltal.

Sajnos a fogászati problémákról általánosan elmondható, hogy a kezdeti, de akár még a középsúlyos-súlyos problémákhoz sem feltétlenül társul tünet (érzékenység, fájdalom), így az a gondolat sem állja meg már a helyét manapság, miszerint csak akkor forduljunk a fogorvoshoz amikor már panaszunk van. Akut panasz, fájdalom esetén sok esetben már olyan komplex problémával szembesülünk ami nem oldható meg egyszerű, költséghatékony módszerrel, és ez fokozottan érvényes a fogágybetegségre.

A páciensek korábbi rossz tapasztalatainak nagy többségét, amelyek később elrettentő példaként működnek, is az okozza, hogy már olyan gyulladt állapotban kerültek egy problémával a rendelőbe, amely a gyulladás mértékéből kifolyólag már nem volt kellőképpen érzésteleníthető. Összességében nem érdemes megvárni amíg panaszunk lesz. 


Hogy néz ki Nálad egy konzultáció, mire kell számítani? 


Az összes fogászati kezelésünk alkalmával igyekszünk a lehetőségekhez mérten a lehető legkellemesebb környezetet biztosítani a pácienseink számára, ez alól az első konzultáció sem kivétel. A szájüreg átvizsgálása, röntgendiagnosztika után, a tasakmélységek szondával történő ellenőrzése jön, ha az állapot megengedi akkor ezt rögtön regisztrálni is tudjuk annak érdekében, hogy a gyógyulási folyamat mindenki által követhető legyen (parodontológiai státuszfelvétel). 

Számomra roppantul fontos, hogy a pácienseim tudják, hogy pontosan milyen folyamatok zajlanak a szájüregükben, és ezek alapján milyen kezelésre van szükség lépésről lépésre, minden egyes kezelésnek milyen célja van, mi miért történik. Ezt igyekszem akár tükörben megmutatva, a saját röntgenükön vagy szemléletes ábrák segítségével bemutatni és laikusok számára is érthető módon, megfelelő hasonlatokkal elmagyarázni.


Rémálom a mozgó maradó, de egészséges fog. Milyen lehetőségek vannak a mozgó fogak kezelésére? 


Maradó fogak több dologtól is mozoghatnak, fogágybetegség nélkül is. Lehet ez egy előrehaladott gyökércsúcsi gyulladás, de egy nem kiegyensúlyozott harapásból, magas tömésből adódó esetleges túlterhelő erő is egy-egy fogon, ami úgy hat mintha botot dugnánk a homokba és azt folyamatosan lökdösnénk. A fogsorok szorítása és a csikorgatása is okozhat az egészségestől eltérő mértékű mozgást, illetve maradhat vissza fogszabályozó kezelés után is kóros mértékű mobilitás. Azonban a legtöbb esetben a csont pusztulásával járó fogágybetegség okozza, ahogyan a fogak tartószerkezete folyamatosan idővel egyre csak csökken, így a fogak mozgathatósága is növekszik, de ez sem törvényszerű. Ha a betegség állapota elért egy szintet egy adott fog körül, akkor már semmilyen módszerrel nem megmenthető így az eltávolítás az egyetlen megoldás. Azonban a biztos és kérdéses/bizonytalan prognózisú mozgó fogak a legtöbb esetben parodontológiai és egyéb kiegészítő kezeléssel jól gyógyíthatóak. Vannak esetek amikor a fogak csak az egymáshoz történő sínezésével megtarthatóak a kezelés ideje alatt, vagy esetleg utána is.


Hogy néz ki ilyen esetben az utókövetés? Milyen gyakran kell járni fogszakorvoshoz az ilyen érintettségű paciensnek?


Az utánkövetés a fogágybeteg páciensek esetében maximum 3 havi rendszeres kontrollt igényel, ami stabil állapot és szájhigiéné esetén egy bizonyos idő elteltével akár fél évig is kitolhatóak. Amennyiben sínezésre van szükség, az egy plakkretenciót fokozó struktúra a fogakon, így a lepedék lerakódása és állapot romlásának elkerülése végett ugyanúgy vonatkozik ezekre a páciensekre a maximum 3 havi rendszeres professzionális tisztítás és ellenőrzés, akár gyakrabban is, de azért mindig igyekszünk életszerű megoldást kialakítani.


Köszönöm az interjút, úgy érzem, rengeteg hasznos információt kaptunk!

A sorozat 3. részében az íny alatti fogkőről értekezünk, valamint a doktornő beszámol arról is, hogy mitől függ, hogy valaki várhatóan érintett lesz-e fogágybetegségben, mik a súlyosbító körülmények, és miként lehet az ínyvisszahúzódásokat modern terápiás eljárásokkal kezelni.


A korábbi interjút, ahol az Irányított Biofilm Terápiáról™ és a fogkőlevétel parodontológián belüli kiemelt szerepéről is beszélgettünk, az alábbi linken érhetik el.


Amennyiben szeretne időpontot foglalni a Doktornőhöz, kérjük küldje el kitöltve az alábbi űrlapot és felvesszük Önnel a kapcsolatot!

Köszönjük megkeresését!